A vállalatok egyre több felhő alapú és virtualizált technológiát használnak, ezért különösen figyelniük kell az informatikai erőforrások számára létfontosságú berendezésekre, azaz a hálózati elemekre és a hálózatszéli berendezésekre.
Korábbi bejegyzésekben már ismertettünk néhány változást, melyet a virtualizáció és a felhő alapú technológiák hoztak az adatközpontba, például az energiaellátás és a hűtés megújulását annak kapcsán, hogy a virtualizáció jellemzően forró pontokat eredményez. Ezek a posztok olyan dolgokra világítanak rá, amelyekkel a vállalatoknak valóban foglalkozniuk kell.
A hálózatszéli összetevők is ebbe a csoportba tartoznak. Legyen szó egyetlen kis irodáról vagy egy nagyvállalat fiókirodájáról, a kialakítás nagyjából ugyanaz. Van egy szekrény, benne néhány hálózati eszköz; esetleg egyetemi környezetben vagyunk, és másokkal megosztott hálózati berendezéseket használunk.
A virtualizáció és a felhő alapú technológiák terjedésével egyre gyakoribb, hogy a hálózati szekrényben kevés vagy egyetlen hagyományos hardver sem található. Ehelyett az informatikai tevékenységet távoli szerverek végzik – például a vállalat központjában vagy külső alkalmazásszolgáltató telephelyén (pl. Salesforce.com).
Gondoljon csak bele, milyen következménye lenne, ha e távoli helyeken megszakadna a hálózati kapcsolat! Milyen hatással van a hatékonyságra, milyen költségekkel jár, ha megszakad a felhővel való kapcsolat? Az alkalmazottakat akkor is ki kell fizetni, ha nincs kapcsolat, bár így nem tudják elvégezni a munkájukat. A telefonok nem működnek. Milyen költségvonzata van egy ilyen eseménynek, ha a kiesett bevételt és munkát nézzük?
Sok partnerrel és ügyféllel beszéltem, akik elmondták, hogy hálózati hiba esetén nem az a megoldás, hogy az alkalmazottak átmennek a legközelebbi kávézóba internetezni. Ez talán működhetne is a 2-3 alkalmazottal rendelkező irodáknál (bár nyilván nem tartom megfelelő vészhelyzeti stratégiának), de a 10 fős vagy annál nagyobb cégeknél elképzelhetetlen.
Vegyünk például egy kiskereskedelmi környezetet, ahol sok olyan eszköz található a helyszínen, amely részt vesz az értékesítési folyamatban. Ha ezek a POS-eszközök leállnak, ami akadályozza az értékesítést, az milyen költségekkel járna óránként?
Egyértelmű, hogy ezeket a berendezéseket óvni kell az áramkimaradásokkal szemben, legyen szó POS-eszközökről, asztali számítógépekről vagy éppen a routerekről és switchekről, amelyek a hálózati kapcsolatot biztosítják. Adódik tehát a kérdés, hogy áramszünet esetén milyen tartalék áramforrást kíván használni, és milyen hosszú áthidalási időre van szüksége?
Ha van a helyszínen generátor, csak szünetmentes áramforrásra lesz szüksége: ez elegendő üzemidőt biztosít addig, amíg a generátor beindul. De vajon a generátor teljesítménye elegendő-e az összes fontos berendezés működtetéséhez, vagy csak a vészvilágítást tudja biztosítani?
A szünetmentes áramforrások távolról is kezelhetők? Ez több szempontból is fontos kérdés. Először is, a távoli felügyelet segítségével a központi informatikai munkatársak meg tudják állapítani, mikor igényel karbantartást (pl. új akkumulátort) a szünetmentes áramforrás. Emellett a felügyelt UPS-ek segítségével a központi informatika le tudja állítani a nem kritikus fontosságú eszközöket, így a szünetmentes áramforrás hosszabb ideig tud energiát biztosítani a valóban fontos berendezéseknek.
Az APC by Schneider Electric 5 kVA vagy annál nagyobb teljesítményű Smart-UPS és Symmetra UPS terméke integrált hálózati vezérlőkártyát tartalmaz, mellyel megoldható a távoli felügyelet (az 5 kVA-nél kisebb teljesítményű modelleken ez opcionális felszereltség). A távoli kezelőnek mindössze webböngészőre van szüksége. A rendszer az SNMP (egyszerű hálózatmenedzsment) protokollt használó hálózatfelügyeleti rendszerekkel kompatibilis.
A felhőben és a virtuális világban kifejezetten fontos a rendszer peremét alkotó eszközök védelme. A megfelelő tartalék áramforrással jelentősen csökkenthetők a kockázatok – így az alkalmazottak hatékonysága sem csökken.